Kezdjük a vezetőséggel. A tábor tulajdonosa egy körülbelül hatvan-hetven éves forma, aki mindig napszemüvegben mászkál a táborban. Ha igaz a pletyka, Richard, mert így hívják, lottón nyerte a pénzt, amiből megvásárolta a tábort huszon-iksz évvel ezelőtt. Sokat még nem beszéltem vele, de az szimpi, hogy ő is a többiekkel étkezik a kajáldában, sőt néha behozza a piszkos edényeit és evőeszközeit a konyhába és a mosogatósokhoz viszi egyből. Van egy felesélge, aki hatvan valamennyi éves, de még megdöbbentően csinos. Ahogy észrevettem, a fiuk, Adam tartja kézben a dolgokat a táborban. Vele volt az állásinterjúm még tavasszal, Budapesten. Adam egy fiatal, mosolygós hapi, aki fejből tudja mindenki nevét, és mindig köszön mindenkinek, meg megkérdezi, hogy jól vagyunk-e. Amúgy a többi évszakban paramedicként dolgozik, ami azt hiszem olyasmi mint a mentős. Vannak még sokan mások a vezetőségben, akiket annyira nem ismerek, mert többségükkel nem nagyon kerültem interakcióba, úgyhogy róluk nem írok.

 

A táborban dolgozó diákok irodásként, biztonságiőrként, karbantartóként, mosodásként, konyhásként, sportoktatóként, medencei felügyelőkként és counselorként dolgoznak. A counselorok éjjel-nappal a gyerekekkel vannak és általában britek, vagy amerikaiak. 

 

Mivel konyhás vagyok ezért a legtöbb kontaktom a többi pincérrel (akikkel amúgy egy faházban alszunk), séffel, szakácsokkal és mosogatósokkal van. A magyarok közül rajtam kívül hárman dolgoznak a fiú tábor konyhájában: Attila és Ákos, akik szintén pincérek meg Gábor, aki a salátákat vagdal, ami hihetetlen nagy szopás. Attila hobbifotós, nagyon jó képeket készít és ő is blogot ír, csak ő több időt szán rá, ki is likeltem a blogját. Előszeretettel tölti a szabadideje tetemes részét a neten, főleg most, hogy már van vifi. Ákos veterán, már tavaly is itt dolgozott, néha idegesítően sztahanovista néha meg nagyon rendes. Gábor, akit én általában Norbinak hívok, mert hasonlít egy Norbira, egy igen vidám legény. Jellegzetes röhögése van, az a fajta, amit ha meghall az ember, maga is elkezd röhögni. Akár a Bé Ferinek Budakeszin. Van egy brit és három jamaikai pincér, meg egy csomó lengyel, akik pincérek és mosogatósok. A brit srácot Simonnak hívják, vele lógok a legtöbbet. Ő is zenél, basszerozik, meg jó a dumája. A jamaikaiak engem csak Stifflernek hívnak, mert szerintük hasonlítok a Stifflerre az Amerikai Pitéből. Az egyikük, Richie, egy vidám figura, állandóan a csajozásról tart előadást, meg érdekes dolgokat mesél a jamaikai szexuális kulturáról. Ha igaz ami mesél, akkor nagyon könnyű odakint egyéjszakás kalandba keveredni, de jaj annak, aki aztán nem teljesít az ágyban, mert az nagyon felbőszíti az ottani nőket. Richie szerint a jamaikai nőknek van a legjobb seggük a világon. Én egy jamaikai csajt ismerek a táborban, ő nem cáfol rá erre az állításra.  Karl, egy másik, elég magas jamaikai, úgy néz ki, mint Snoop Dog, nem beszél sokat, viszont egy hihetletlen nagy köcsög. A kaják készítéséért mexikóiak a felelősök. Sokszor oltogatjuk egymást, de csipázzuk őket. Igyekszem velük minnél többet beszélni, hogy gyakoroljam az eszpánnyolt. Emiatt szerintem jópontom van náluk, meg azért is, mert európaiként egész sok mexikói filmet meg zenekart ismerek. A konyhában a főnökünk egy lengyel forma, akinek a neve “Macsek”, nem tudom, hogy írják, de hogy így ejtik az biztos. Már tizenvalahány éve itt dolgozik nyaranta. Teljesen jó arc, nem fog minket nagyon szigorúan, az a lényeg neki, hogy a munka el legyen végezve. Persze nem ő a konyhások fő főnöke, hanem egy amerikai szakállas tag, Jason, akit ritkán látunk és általában szúrós tekintettel néz. 

 

Sajnos, mivel ez a fiútábor elenyészően kevés a csaj itt napközben. De azért akadnak. A konyhában összesen négyen vannak, két lengyel és két mexikói. A karbantartók között sok a lány meg a mosodások között, sőt, a szekusok között is akad egy-kettő. Több lány van, aki a lánytáborban dolgozik, de a fiútáborban van elszállásolva. A lányok és az egy-két fiú, aki a lánytáborban dolgozik este átlátogathat. Mi nem mehetünk át a lánytáborba, mert akkor hazaküldenek a gecibe. Az egyik feka srác, Stan, aki a hobbicenterben dolgozik és hatalmas szövege van, azt tanácsolta egy érdeklődő magyarnak, hogy a csajokat vigyük az erdőbe megdöngetni. Ettől azonban sokan tartanak a medvék miatt. Este azonban sokan átjönnek a lányok közül. Ilyenkor általában az egyik házsor tornácán szoktunk lógni. Van egy izraeli szekus srác, aki gitározik és énekel, méghozzá egész jól. A srác huszonkét éves és már volt három évet katonai szolgálatban. Egy helikopteren dolgozott technikusként és bizony látott már egyet, s mást a háborús övezetekben. A biztonságiak amúgy egytől-egyig izraeliek és mind a fiúk, mind a lányok voltak katonai szolgálaton.

 

A britek között is sok a jó gyerek. Van egy Fin nevű srác, aki irodás, jó a humora, és sosem látom dolgozni, ellenben mindig csapja a szelet a lányoknak. Van egy lány, Holly, akinek tisztáa olyan a kiejtése, mint az Imogen Heapnek, csak viccesebb, és állítólag egy banán tetkó van a fenekén, amiről még nem tudtam meggyőződni. Végül van Susy, aki nagyon kövér és nem nagyon okos. Amikor egy Cindy nevű mexikánával cigiztünk és dumáltunk spanyolul, megkérdezte, hogy akkor a Cindy most akkor tud-e mexikóiul és spanyolul is.

 

Amerikai diákokkal nem nagyon vegyülünk, ami nem rajtunk múlik, bár igazából a fő oka ennek, hogy ők counselorok és alapból ritkán látjuk őket. Van egy karbantartós srác, Clifton, aki láthatólag nagyon rá van állva Anitára, az egyik magyar mosodás lányra. Ő tipikusan az az amerikai, aki nem szereti az amerikaiakat. Van egy ilyen embertípus, már több ilyennel találkoztam, akik legszívesebben éjjel-nappal elnézést kérnének, hogy ők amerikaiak. Szerintem erre semmi szükség, de ezt leszámítva vele sincs semmi gondom, és úgy tűnik Anitának sincs.

 

Végül egy-két magyar, akit kifelejtettem: Andris, aki debrecenben tanul közgázt, és a táborban raktárosként dolgozik, és már csak azért is igazsátalanság lenne kifelejtenem, mert mielőtt elmentünk volna busszal a Wallmartba, nagyon sok cigit húztam tőle, akárcsak Alextól, aki egy ultra rendes ukrán srác. Van Szilárd, aki egy érdekes figura, elég  sovány, hosszú fekete hajú, Nightwish pólós, szemüveges és a lány táborba került mosogatósnak. Szerencsére Tenisia, (vagy hogy a rossebbe írják) a jamaikai csajszi kezelésbe vette a haját, és csinált neki Snoop Dog sérót ezzel jelentősen javítva a megjelenésén. 

 

Előre láthatólag két lengyel csajjal meg az Emesével fogok utazni nyáron, mert ők akarnak San Diegóba menni, aztán még meglátjuk hogy alakul.